kedd, március 09, 2010

ezt valaki másnál találtam,de túl tökéletes volt ahhoz, hogy otthagyjam. Köszönöm!

(...) Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább.
Íme, amit tanultam:
Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bánts másokat!
Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el a másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Húzd le a vécét!
A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló.
Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól!
Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban: a gyökerek lefelé terjeszkednek, a növények felfelé, és senki nem tudja pontosan, mindez hogyan van, de valamennyien hasonlóképpen élünk.
Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehér egerek, még a magocska is a műanyag pohárban – mind meghalnak egyszer. Mi is.
És emlékezz ... az első szóra, melyet megtanultál – a legfontosabbikra –: nézd!
Minden fontos dolog bennük foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet.
Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs felnőtt szavakra, és alkalmazd családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod, bölcsnek és igaznak fogod találni.
Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna egy keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a szabály: a nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.

hétfő, március 01, 2010

Hétvégén megjártuk Sopront.Karácsony óta nem voltunk és most igazán jólesett hazamenni. Annak a városnak olyan különleges nyugalma van és a rend példa értékű...számunkra viszont marha vicces amikro az otthoniak előadják, hogy milyen rohadt messze van tőlük a teszkó, de persze ez budapesti mértékegységgel mérve egyszerűen tényleg nagyon közel van.
Ismét meglátogattuk Bencét aki most már 8 hónapos. Andris kezében elaludt:D Vasárnap pedig megetette kistányérból kiskanállal.
Aztán hazafelé a következő beszélgetés: a Bencének lesz testvére? Lesz, mert a lakást úgy vették, hogy 6 éven belül lesz két gyerekük. És fiúnak vagy lánynak kell lennie? Nahát erre basszus nem tudtam mit mondani, igazán....:D